200 éve született Ada Lovelace

2015-12-10

Ada Byron Lovelace személye akkor is érdekes lenne az utókor számára, ha csak annyi lenne az „érdeme”, hogy Lord Byron lányaként látta meg a napvilágot 1815. december 10-én. (Bár apját személyesen még csak nem is ismerte, a szülők elvá...

Ada Byron Lovelace személye akkor is érdekes lenne az utókor számára, ha csak annyi lenne az „érdeme”, hogy Lord Byron lányaként látta meg a napvilágot 1815. december 10-én. (Bár apját személyesen még csak nem is ismerte, a szülők elváltak amikor a kis Ada még csak 2 hónapos volt.) Ennél azonban némiképpen többet tett.

Charles Babbage a munkatárs
Lady Lovelace 1833-ban megismerkedett Charles Babbage matematikussal. Babbage volt az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével. Gépei tulajdonképpen mechanikusan múködő részekből álló monstrumok voltak, de a felhasznált múködési elvek közül sok meghökkentően hasonlít a mai számítógépekére. Bár az általa épített első számítógépet, a differenciálgépet elsősorban anyagi korlátok miatt nem tudta befejezni. 1991-ben a Londoni Tudományos Múzeum a tervei alapján azonban megépítette a gépet, melyről kiderült, hogy tökéletesen múködőképes lett volna.

Az analitikus számolómú
A differenciálgép után Babbage egy még bonyolultabb Az_analitikus_szamolomu számítógép, az analitikus számolómú megalkotásába fogott, amelyet a szövőgépeknél már sikeresen használt lyukkártyák segítségével lehetett volna programozni. Miután az analitikus számolómú múködési elvét egyedül Miss Byron értette meg, munkakapcsolaton alapuló barátság szövődött köztük. Adat lenyúgözte az analitikus számolómú elképzelése, ezért 1842-ben lefordította az olasz Luigi Menabrea memoárjait Babbage terveiről, amelyhez megjegyzéseket is fúzött.

Az első számítógép-programozó
Abban azonban az életrajzírók és a történészek sem tudnak megegyezni, hogy mekkora szerepe is volt Adának a géphez írt algoritmus megalkotásában, mely a Bernoulli számok számítására vonatkozott. Ezt az algoritmust tekintik azonban az első számítógép programnak. A bizonyítékok (többek közt Babbage egyik írása, aki szerint minden algebrai munkát Ada végzett, de pont az algoritmust csak ellenőrizte), valamint Babbage és Ada levelezése azt mutatja, hogy a programokat Babbage írta. Ada írásaiban azonban előfordul a gép használatának néhány olyan lehetősége, amelyet Babbage sosem tett közzé, például hogy „a gép képes lehet bármilyen összetettségú zenedarabok komponálására”. Annyi biztos, hogy a fordítás és saját jegyzetei elkészülte után a kor olyan tudósai, mint például Michael Faraday elismerték, és befogadták maguk közé.
Nemcsak Babbage törekvésének egyik megértője volt: látta azt is, hogy milyen elvek alapján fognak majd múködni a későbbi számítógépek, és hogy matematikai feladatok mellett bármi másra (például zene lejátszására) is alkalmasak lesznek.

Ada munkásságának utóélete
Ada Lovelace 36 éves korában halt meg méhrákban. Adát a számítástechnikai körökben igen nagyra értékelik: az amerikai védelmi minisztérium 1980-ban bevezetett programozási nyelvét Ada-nak nevezték el, és a Microsoft eredetiség igazoló hologramján is Ada Lovelace képe látható. 2009 óta pedig minden október 14-én lányok és nők egyre szélesebb tömegeit ösztönzik a nemzetközi Ada Lovelace Day alkalmából, hogy válasszák az informatikai, tudományos szakmákat. Valamint, hogy tekintsék egyformán természetesnek a nők és férfiak jelenlétét ezeken a pályákon.

Ada Lovelace

Tanfolyam naptár

H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1